Két helyszínen, két időpontban volt lehetőség megemlékezni az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről községünkben március idusán.
Az előző évekhez hasonlóan március 15-én tartott megemlékezést Csíkszentgyörgyön és Csíkbánkfalván a helyi RMDSZ szervezet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 177-ik évfordulója alkalmából. Az ünnep szentmisével kezdődött a plébániatemplomban, ahol Mihály András segédlelkész prédikációjában kiemelte, napjainkban elsősorban a lelki szabadságért kell harcolniuk az embereknek, ami Istenben gyökerezik.
A szentmise után Réti Zsófia polgármester osztotta meg ünnepi gondolatait, kiemelve, hogy a szabadság testvériség és tisztelet jegyében gyűlnek össze a magyarok minden évben megemlékezni a márciusi ifjak hazaszeretetéről, bátorságáról, kiállásukról. Ezt követően Fülöp Barna Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzuli intézője olvasta fel Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét, amelyben rámutatott, hogy a márciusi ifjak hagyatéka okán sem kívánhat mást a magyar nemzet napjainkban, minthogy „teljes életet élhessünk:
Szabadon korlátozás nélkül használhassuk anyanyelvünket, jelképeinket, és békében ünnepelhessük nemzeti örökségünket”.
Hajdu Gábor parlamenti képviselő a szabadságharc kirobbanásának körülményeit ismertette ünnepi beszédében, majd rávilágított arra, hogy a márciusi ifjak kiállásukkal el akarták érni, hogy ők dönthessenek sorsukról, továbbá hogy kultúrájuk, szokásaik szerint élhessenek, valamint a magyar nemzet egységéért is küzdöttek. Meglátása szerint, akkor látjuk be valaminek az igazi értékét, amikor már nincs meg. Ezért is tartja fontosnak megbecsülni mindazt, ami a márciusi ifjak kiharcoltak számunkra, ami még ma is megadatik nekünk.
A felszólalók után a Gál Sándor Általános Iskola dikjainak műsora következett, a felcsendülő énekek, az elhangzott információs segítették feleleveníteni a jelenlévőknek az 1848-49-es szabadságharc hangulatát, eseményeit. Az ünnepi program záróakkordjaként az ünneplők elhelyezték a kegyelet koszorúit a II. bécsi döntés emlékművénél, valamint az I. világháborús emlékműnél. Ezt követően zászlós felvonulás következett az emlékműtől a polgármesteri hivatal előtti Gál Sándor-szoborig, ahol Pál Cecília szavalata után elhelyezték a megemlékezés koszorúit, majd a himnuszok eléneklésével zárult a program.
Vasárnap, március 16-án Csíkmenaságon is szentmisével kezdődött az ünnepi megemlékezés, amely után elsőként Réti Zsófia polgármester osztotta meg gondolatait. Mint rámutatott, a szabadságunkért – nemzeti szimbolumainknak, anyanyelvünknek használatáért – napjainkaban is „harcolni” kell, és a magyarok képviselete mellett megmaradásunk legnagyobb fegyvere az ima, amit senki nem vehet el tőlünk. Az elöljáró meglátása szerint,
nem szabad megfeledkezni a Jóisten hatalmáról, aki a legnagyobb szövetségesünk, ha hiszünk benne.
Dr. Both Hajnal Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja tolmácsolta a jelenlévőknek Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi gondolatait. Utána Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke szólalt fel, szerinte a magyarok dicső múltjából vonatkoztathatunk a jelenre, és tervezhetünk jövőt. Ennek fényében a ma embere felelős azért, hogy mit hagy a következő generációknak. A felelősség tehát a miénk, hogy tudunk-e olyan jövőt hagyni a fiatalokra, amiből azt tapasztalhatják, hogy jó és érdemes szülőföldjükön megmaradni, élni.
A Repülj Madár Egyesület katonadalokkal és versekkel idézte meg a forradalmi hangulatot a menasági plébániatemplomba, amely után az Összetartozás emlékművéhez vonult az ünneplő tömeg, akik esőben tekintették meg a menasági iskolások néptáncelőadását, majd elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
