Közel kétszáz községbeli szépkorú vett részt az idősek világnapja alkalmából szervezett községi köszöntő ünnepségen október 3-án.
Mint ismeretes, az ENSZ Közgyűlés 1991-ben október elsejét az idősek világnapjává nyilvánította, amelynek megünneplését a helyi polgármesteri hivatal is fontosnak tartja. Emiatt idén a Gátkötők Ifjúsági Egyesülettel közösen egy ünnepi délutáni programot szerveztünk a 65 évnél idősebb helyieknek. Mintegy kétszázan fogadták el meghívásunkat és jöttek el az ünnepségre.
Az összegyűlteket elsőként Réti Zsófia polgármester köszöntötte, beszédében rámutatott „ez az ünnep Önökért van, magukról szól. Felhívja a figyelmünket arra, hogy az idősebb embereket tisztelnünk kell. A tiszteletünk magában foglalja elfogadásukat, támogatásukat, szeretetüket és annak az érzését, hogy értékeljük, szeretjük szépkorú embertársainkat”. Hozzátette azt is, hogy az idősektől kapott sok segítségért nemcsak hálával tartozunk, hanem viszonoznunk is kell azt, sőt kötelességünk a magunk eszközeivel méltó öregkort biztosítani számukra.
A fiatalokat arra buzdította, hogy legyenek figyelmesek és türelmesek idősödő családtagjaikkal, szomszédaikkal, embertársaikkal, figyeljenek rájuk, hallgassák meg tanácsaikat, és segítsék őket. Hiszen az ők munkája és a mindennapokban mutatott példája hozzájárul és hozzájárult a családi harmónia, a közösségi gondolkodás, gondoskodás, odafigyelés és összetartozás megteremtéséhez.
Pál Vilmos Barna csíkszentgyörgyi főesperes-plébános is köszöntötte a jelenlevőket, aki egy rövid tudományos bevezető után irodalmi műveket, illetve egyházi elöljárók gondolatait osztotta meg az idősekkel. „Ha egy civilizációban nincs hely az idősek számára, vagy kiselejtezik őket, mert problémát jelentenek, az a kultúra halálos vírust hordoz magában, mert elszakad saját gyökereitől” – emelte ki beszéde végén a plébános.
Ezt követően a Csíkszentgyörgyi Székely Góbék előadását tekinthették meg a résztvevők, amely után a Csíkszentgyörgyi Vonószenekar lépett színpadra. A jó muzsika mellé az asztalokra kerültek finom falatok, étel és ital egyaránt, amelynek elfogyasztása után széles mosolyokkal, egy-egy szál virággal, valamint – bízunk benne, hogy – egy szép emlékkel térhettek haza az ünnepségen résztvevő idősek. Isten éltesse őket még egyszer!
