Zászlós felvonulás tette szebbé a március 15-ei megemlékező ünnepséget Csíkbánkfalván, Csíkszentgyörgyön.
Március 15-én szentmisével kezdődött a csíkbánkfalvi és csíkszentgyörgyi megemlékezés a plébániatemplomban, amelynek végén Réti Zsófia polgármester osztotta meg elsőként ünnepi gondolatait. „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” – hangsúlyozta többször is beszédében az elöljáró az 1848-as fiatalok kívánságát rámutatva arra, hogy nemcsak a múltban, hanem a napjainkban és a jövőben is ezeknek kell lennie legfontosabb alapértékeinknek, ami szerint érdemes élni.
„Értékeljük az őseinktől ránk hagyott földeket. Ugyanakkor a kitartó, szívós munkabírást, a természetközeli életmódot is örökségül kaptuk, azt is értékelnünk kell. Éljük meg, ápoljuk hagyományainkat. Tartozunk mindezekkel az 1848-as hőseinknek, akik szabadságukat feláldozva, vérüket adták azért, hogy ma szabadon dolgozhassunk, gondolkozhassunk, utazhassunk, hogy magyarul szólalhassunk, hogy szabadon megemlékezzünk hősi halottjainkra és nemzeti zászlót lobogtatva, együtt énekelve vonuljunk a Gál Sándor honvédezredes szobrához, hogy lerójjuk tiszteletünket” – buzdította a jelenlévőket a polgármester.
Hajdu Gábor RMDSZ-es parlamenti képviselő is részt a megemlékezésen, felszólalásában pedig felelevenítette a nyergestetői csatát, ahol
a székely honvédek a hússzoros túlerővel harcot kezdeményeztek önkéntesen fegyverbecsületből, hogy Székelyföldet harc nélkül senki fel ne adja.
Harcukban benne volt az ész (helyszínválasztás), az erő (hússzoros túlerővel álltak szemben) és a kitartás (az utolsó utáni pillanat után is folytatták a harcot). A politikus meglátása szerint ez a hozzáállás jellemzi ma is a székelyeket.
Az ünnepi beszédeket követően a Gál Sándor Általános Iskola diákjai elevenítették fel az 1848-as eseményeket színvonalas ünnepi műsorukban. Idén az I. világháborús emlékműnél koszorúztak először az ünneplők, majd a II. bécsi döntés emlékművénél rották le kegyeletüket a jelenlévők. Ezt követően zászlós felvonulással közelítették meg a Gál Sándor-szobrot a megemlékezők, ahol a Gátkötők részéről Kánya István osztotta meg gondolatait. A fiatal szerint az 1848-49-es eseményekre való emlékezés minden évben rávilágít arra, hogy milyen fontosak a szabadságjogok és az egyenlőség. De mint mondta, „a múltunk nemcsak arra szolgál, hogy emlékezzünk rá, hanem hogy tanuljunk belőle!” – emelte ki.
A megemlékezés a koszorúk elhelyezésével és a himnusz közös eléneklévésel zárult. Az ünnepség hangulatát a csíkbánkfalvi és csíkszentgyörgyi fúvószenekarok közös repertorája tette szebbé a szabadtéri helyszíneken.
További fotók ide kattintva érhetőek el.
