Skip to main content
AktuálisEsemények
By 2022. március 18.július 20th, 2022No Comments

Az igazi béke a szabadság

Két nap, három helyszínen emlékeztünk meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 174. évfordulójáról községünkben. A forradalmi gondolatok között azért az ünnepi beszédekben a béke fontosságára is felhívták az ünneplők figyelmét.

Szentmisével kezdődött március 13-án a megemlékező ünnepség Csíkmenaságon, amelyet Jenei János celebrált. A szentmise után az ünneplők az Összetartozás-emlékművéhez vonultak, ahol elsőként Réti Zsófia polgármester osztotta meg gondolatait. Rámutatott, hogy amikor a szabadságot kellene ünnepelni, a szabadságharcra emlékezni, akkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szomszédban háború zajlik, a menekülő, kisgyereküket cipelő édesanyák aggodalmától és rémületétől hangosak a határátkelők. A kilátástalan körülmények mégis remélni kell, és bízni egy szebb jövőben.

Azt is felelevenítette, hogy

a mikor kitört a forradalom, Gál Sándor is rögtön Budapestre sietett, felajánlotta szaktudását, szolgálatát a hazának. De, amikor itthon volt szükség a tudására, visszajött, hogy szülőföldjén harcoljon a függetlenségért. Szülőföldjén őt bízta meg Bem tábornok a határőrség kialakításával, szervezésével, vezetésével.

Az elöljáró hangsúlyozta, Gál Sándor ezredes példaként kell álljon mindannyiunk előtt, mivel belőle csak egy van a magyar történelemben, és ő a miénk! Méltó helyre kell emelni saját községében is, és tenni róla, hogy a közösség apraja nagyja büszke legyen az egykori hadvezérre! – zárta gondolatait.

A Gátkötők Ifjúsági Egyesület nevében Jakab Anasztázia szólt a jelenlévőkhöz, mint fogalmazott, „az 1848-49-es forradalom 174 év elteltével is mély érzéseket kelt bennünk, fiatalokban is. Nagy büszkeséggel emlékezünk vissza 1848-ra. A márciusi ifjak tette példát mutat nekünk fiataloknak a bátorságról, összefogásról, az egység erejéről, és a haza szeretetéről”. Majd arra bátorította a jelenlevő fiatalokat, hogy ők is bízzanak magunkban, bízzanak abban, hogy a munkában, az alkotásban és a társadalomban is van feladatuk, hogy álljanak ki magukért, egymásért és szabadságukért ugyanúgy, ahogy ezt a márciusi ifjak tették. A megemlékezést a Repülj Madár Egyesület verses-énekes összeállítása tette szebbé, amelynek végén elhelyezték a kegyelet koszorúit az emléknél.

Március 15-én a Gál Sándor-ház előtt kezdődött az ünnepi megemlékezés, ahol Réti Zsófia köszöntőjében kiemelte, büszke arra, hogy a történelemben első alkalommal emlékezhetnek, róhatják le tiszteletüket Gál Sándor, Székelyföld leghíresebb szabadságharcos tábornokának szülőháza előtt. Tánczos Barna környezetvédelmi, erdészeti és vízügyi miniszter beszédében így fogalmazott.

Békéről beszélni a forradalom és a szabadságharc ünnepén, azt jelenti, hogy azokra az évtizedekre gondolunk, azokra az időszakokra emlékezünk, amelyek a harcot, a háborút, a vérontást követték. Azokra a békés, építkező évtizedekre, amelyek megalapozták Magyarországnak a modernkori történelmét.

A miniszter meggyőződése, hogy nemcsak a véráldozatokról, harcokról, hanem a békéről is beszélni kell, főként amikor a szomszéd országban háború dúl. Kiemelte, a béke nem a tűzszünet kisebb-nagyobb periódusa, az igazi és tartós béke a szabadság, az emberi jogok tiszteletben tartása, amiért harcba szálltak a pesti ifjak is.

Jakab Andrea, a Gátkötők Ifjúsági Egyesület nevében szólalt fel az ünnepségen, kifejtette, ma az 1848-as forradalomról elsőként a közösségi média felületein értesülnénk, és olvashatnánk, hogy #forradalom #márciusiifjak #teisálljkiajogaidért #lájkoldésoszdmeg. De azok a fiatalok, akik 174 éve kiálltak a magyar nemzet jogaiért, nem a hírekben voltak láthatóak, hanem az utcán, ahol sorra szavalták a nemzeti dalt, sorolták a 12 pontot, és tartottak buzdító beszédeket. Meglátása szerint a márciusi ifjak megmutatták, hogy a gyökeres változáshoz nem másra kell várni, hanem cselekedni kell, hitték, hogy jóra lehet fordítani a dolgokat. Épp ezért hívta fel a figyelmet arra, hogy „jó lenne, ha nem úgy tekintenénk őseinkre, mint lúzerekre, akik mindig a vesztes oldalon álltak. A forradalom tehát a levert szabadságharc ellenére is sikeres volt és olyan eredményeknek a magjait vetette el, amelyeknek termése csak később érett be”.

Gál Sándor szobrának megkoszorúzása után a megemlékezők szentmisén vettek részt a plébániatemplomban, amely végén a polgármester ünnepi gondolatait hallhatták a jelenlevők. Mint a községvezető három pontban foglalta össze, hogy szerinte mit üzen a ma emberének Gál Sándor. Egyrészt, hogy tudásunknak, tapasztalatunknak megfelelően vállaljunk áldozatot és tegyünk meg mindent a magyar nemzetért, székelységünk megmaradásáért, szabadságunkért, a fejlődésért. Másodsorban, hogy nemcsak erővel, de ésszel is dolgozzunk a szülőföldünkért. Harmadsorban pedig, hogy a lehetetlent is meg kell próbálni, amikor szabadságunkról, függetlenségünkről van szó. Szintén három pontba sorolta, hogy miért kell dolgoznia a ma emberének, Csíkszentgyörgy apraja-nagyjának: hogy „legyen béke, szabadság és egyetértés”.

Mindkét helyszínen a Márton Ferenc Általános Iskola diákjainak műsora, valamint a Bánk Bán és Havasalja fúvószenekarok zenéje tette teljessé az ünnepet. Az ünnepi program a központi parkban zárult, ahol a II. világháborús emlékműnél helyezték el a kegyelet koszorúit.