Háromnapos programmal temetik a telet községünkben a csíkmenasági hagyományőrzők jóvoltából.
Jelentős hagyománya van a farsangbúcsúztatásnak Csíkmenaságon, már a rendszerváltás előtt is szervezetten temették el a telet a helyiek Mátéfi Berta jóvoltából. Tőle Károly Veronika vette át a szervező szerepét, akinek munkáját azóta is többen segítik. Napjainkban a felkészülés tulajdonképpen három nap rendezvényeire való ráhangolódást jelenti, hiszen a rendszerint szombaton tartott megyei farsangbúcsúztató után, vasárnap helyben temetik el a telet, hétfőn pedig szénabált tartanak a gyerekeknek a menaságiak.
Mint ismeretes, a tavalyi megyei farsangbúcsúztató online felületre került, idén viszont a szervezők időben jelezték, hogy a bejáratott módon szervezik meg az eseményt, amelyre a menaságiak is meghívást kaptak. Ezáltal a felkészülés – ahogy az előző években is – egy ráhangoló esttel kezdődött, amelyen a korábbi évek farsangbúcsúztatóin készült fotókat vetítettek, felelevenítették a korábbi találkozókat, egyeztettek, majd közösen daloltak. Ez alkalommal megbeszélték, hogy a szerepköröket kik töltik be, hogy az állandó szereplőket, mint a bolondkerék, kik újítják fel, kik öltöztetik újra. A felvonulás alatt olyan énekek hangzanak el, amelyeket mindenki ismer, így arra nem szükséges előre készülniük a gyakorlott farsangolóknak. A zsidóvecsernye szövege ugyan adott, de amiatt sem kellett további próbákat tartani, hiszen a farsangbúcsúztató lehetőséget biztosít az improvizációra, így a szereplők szinte szabadon beszélnek – egy minimális kötött részt leszámítva, amit minden évben aktualizálnak az adott gazdasági, politikai, közéleti körülményekre.
Ahogy az eddigi években, úgy idén is elvállata a helyi polgármesteri hivatal a farsangolók szállítási költségeinek biztosítását a megyei farsangtemetésre. Két autóbusz telt meg a menasági farsangolókkal, köztük fiatalokkal, idősekkel egyaránt. A menasági farsangi kalaksisban elől vonultak az ördögollósok, akik kicsípkedték a rosszat a nézelődőkből, és a hammaszacskósok, akik kiveregették a rosszaságot belőlük. A menetet vezették a zenészek, akik között a menaságiak mellett csíkbánkfalvi és szentgyörgyi muzsikusok is zenéltek, őket követte Konckirály – a farsangi bőséges időszakot jelképezve – és Ciberevajda – a böjti időszak szimbólumaként –, valamint a menyecske, aki minden évben abban bízik, hogy elkel a farsangi időszak végéig. A sorban következtek a legények és férfiak, majd a bolondkerék, ami után az orvos, a tehenet vásárba vezető gazda, valamint az állatot játszó gyerekek és vásárosok vonultak. A sort pedig a lányok és asszonyok zárták, akik mind népviseletbe öltözve temették a telet.
Kérdésünkre, hogy miért tartják fontosnak a menaságiak bekapcsolódni a megyei farsangbúcsúztatóba, Karácsony László, aki Ciberevajda szerepébe bújt idén tisztázta,
mivel a megyei farsangbúcsúztatónak harmincéves hagyománya van, s csoportjuk a kezdetektől részt vett benne, így nem érzik úgy, hogy bekapcsolódniuk kellene, inkább részeseinek tartják magukat.
Emellett saját népszokásukat érdemesnek tartják arra, hogy szélesebb körben is megismertessék, megmutassák.
Azt sem titkolta a hagyományőrző, hogy a tavalyi kényszerszünet miatt megfordult a fejükben, hogy vajon túléli a megyei rendezvény az egy év kihagyást, szünetet. Azért bíztak benne, hogy lesz folytatása, így idén örömmel fogadták az erre vonatkozó jó hírt. Az viszont meglepetés volt, hogy az egy év kihagyás, nemhogy elvette az emberek kedvét a farsangolástól, hanem a hiányának megtapasztalása után még inkább értékelték, érezték a súlyát ennek a hagyománynak, emiatt pedig még jobb hangulatban zajlott le a rendezvény.
Vasárnap sem pihenhettek a farsangolók, hiszen következett a helyi farsangbúcsúztató, ami nélkül értelemszerűen a megyei sem létezne. Csíkmenaságon minden évben változik, hogy honnan indul a farsangi kalaksis, idén Alszegből haladtak a felvonulók, majd a központi parkot megkerülve tértek be a plébánia udvarára, ahol az érdeklődők megtekinthették a zsidóvecsernyét és a marhavásárt is eltemetve idénre is a telet. Karácsony Lászlótól megtudtuk, hogy már gyermekként szemtanúi voltak ennek a farsangi szokásnak, amelybe nyolcadik osztálytól vonulhattak a leányok, legények. Fiatalabbak csak azok csatlakozhattak, akik a vásárra vitt tehenet játszották, ezért a feladatért szinte verekedtek a fiúk. Épp emiatt a résztvevők közül senkit nem kellett külön hívniuk a szervezőknek, mivel mindenki alig várta, hogy részese lehessen. Meg is látszott az ünnepségen, hogy mindenki szívből-lélekből volt jelen, így idén is hangos muzsikaszóval, nagy nevetésekkel mondtak búcsút a farsangi időszaknak, a télnek a menaságiak.
A felnőttek után hétfőn a gyerekek kapták meg a főszerepet, hiszen a számukra a menasági kultúrotthonban szervezett szénabálon mulathattak, érezhették meg a muzsika, a tánc ízét. Mint Köne István menasági fiatal kérdésünkre elmondta, valamikor a fiatalok azért szervezték meg ezt az eseményt, hogy meghosszabbítsák általa a bálok időszakát. Előtte végig járták a falut szénát gyűjtve a helyiektől, amit eladtak, és abból a pénzből fizették ki a zenészt – aki szénát adott az ingyen mulathatott a bálban. Pár éve a helyi önkéntes tűzoltók szervezik meg a szánabált, akik idén nem gyűjtöttek szénát, de a bált megszervezték azzal a nem titkolt céllal, hogy gyerekek népdalokat, néptáncot tanulhassanak. A mulatság rendszerint délután kezdődik, amelyen a legkisebbektől az iskolásokig vesznek részt, este pedig a fiatalok veszik át a terepet. Idén több mint száz gyermek kapcsolódott be a mulatságba és töltötte együtt a farsangi időszak utolsó bálját.
Újra találkoztak a megyei farsangolók
A tavalyi, járványhelyzet miatti kimaradás után idén újra megszervezték a Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót. Ez alkalommal Szépvíz község (Szépvíz, Csíkborzsova és Csíkszentmiklós) adott helyet a rendezvénynek, utcáin 12 hagyományőrző csapat vonult végig nagy vigadalommal, hogy a végén elsirassák Illést, megüssék a bikát, eltemessék a telet. A felvonulók többsége népviseletet öltött magára, de megjelentek a hagyományos jelmezek, illetve az aktuális helyzetre is utalt egy-egy katonának, gázszerelőnek, oltó egészségügyi szakembernek, sürgősségi esetek parancsnokának öltözött maskarás.
Roskadásig megrakott asztalokkal várták a hagyományőrző csoportokat a helybéliek, mi szem-szájnak ingere volt, mindent lehetett fogyasztani a megállóknál. Ínyencségnek számított az italok között a vakcinának nevezett pálinka, amelyből lehetett több félét is választani, értelemszerűen Pfizert, Modernat, Johnson&Johnsont és AstraZeneca típust is. A községünket képviselő csíkmenasági farsangoló csapat Borzsova utcáin vonult fel.
