Összefoglaltuk, hogy az érvényes jogszabályok értelmében mely építkezések nem engedélykötelesek.
Az építési munkálatok engedélyezését az 1991. évi 50-es számú törvény szabályozza. A jogszabály értelmében vannak bizonyos építmények vagy munkálatok, amelyek építési engedély megszerzése nélkül is elvégezhetők. Ilyen egyebek mellett például a kerítések javítása, ha azok alakja és anyaga nem változik –
vagyis ha fa helyett például lemezből szeretne valaki kertelni, az engedélyköteles;
a tetők, burkolatok vagy teraszok javítása, ha azok alakja nem változik; a belső ácsmunkálatok, felületek cseréje javítása; a külső ácsmunkák javítása és cseréje, ha a részek alakja, mérete megmarad; a fűtőkályhák és kapcsolódó kémények javítása, cseréje.
Továbbá nem szükséges engedélyeztetés a víz- és fűtésrendszerek szerelésére, valamint egyedi klíma és/vagy közüzemi fogyasztásmérő készülékek szerelésére; javításokra a homlokzati elemek minőségének és építészeti formájának megváltoztatása nélkül, az alábbiak szerint: járdák, támfalak vagy lépcsők, külső teraszok, a burkolat és/vagy a tető energetikai rehabilitációs munkái. Bejelentés nélkül elvégezhető a közlekedési infrastruktúra és a kapcsolódó létesítmények karbantartási munkái; a rendeltetési hely megváltoztatása, csak abban az esetben, ha annak megvalósításához építési/bontási munkálatok nem szükségesek.
Szintén építési engedély nélkül lehet létesíteni, módosítani vagy cserélni olyan korlátozott lefedettségű rádióhozzáférési pontokat, amelyek megfelelnek az EU 2020/1070 rendeletében meghatározott fizikai és műszaki jellemzőknek. Továbbá nem engedélyköteles a vakolás, festés, lakkozás, burkolás és egyéb belsőépítészeti munkák, valamint belső padlóburkolás; a vakolás, festés, mázolás, burkolás és egyéb külső burkolatok javítása, kivéve, ha az épületek homlokzati elemeit és színeit megváltoztatják; a burkolat és/vagy a tető energetikai korszerűsítése – ha nem módosul a fomája és építési rendszere, azaz terasz/tető – a legfeljebb három emeletes egyedi lakóépületek esetén; a rendeltetés megváltoztatása csak akkor, ha a megvalósítás érdekében nem szükségesek építési/bontási munkálatok, kulturális rendezvényekre szánt könnyű szerkezetek elhelyezésére irányuló munkák; illetve az országos vízgazdálkodási rendszer árvízvédelmi infrastruktúrájának, valamint a kapcsolódó létesítményeknek – így a kisebb folyómedrek partjainak, völgyeinek – időszakos karbantartási munkái a közigazgatási-területi egységeknél való előzetes bejelentést követően.
Új épület létesítése esetén azt is érdemes tudni, hogy építési engedély beszerzése szükséges még a melléképületek – nyári konyhák, pavilonok, fészerek, raktárak, garázsok, üvegházak – építése esetében is.
A fent felsoroltakat leszámítva minden építkezés – tehát minden lakóépület létesítése is – engedélyköteles,
aki nem tesz eleget a törvényi előírásnak az ezer és 100 ezer lej közötti bírságra is számíthat. Azt követően pedig az építtető kénytelen lesz törvényességre lépni. Ellenkező esetben az illetékes intézmény pert indíthat ellene, és az építmény lebontására is kényszeríthetik. Azok, akik korábban építkeztek engedély nélkül, utólag is legalizálhatják az épületeket az építés dátumától függően különböző módokon. Ezen eljárásról, illetve minden más urbanisztikai kérdésben Nagy Andrea urbanisztikus kollégánk kereshető a 0735-172 877-es telefonszámon.
