Egyszerűbb, mint legtöbben hiszik a kiskerti termények feldolgozásának, értékesítésének engedélyeztetése – mutatott rá István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője a február 20-ai csíkszentgyörgyi fórumon.
Mintegy húsz kistermelő vett részt a tegnap délutáni szakmai fórumon a csíkszentgyörgyi művelődési házban, ahol a központi téma a kiskerti zöldségek, gyümölcsök értékesítési lehetőségei volt. Az esemény házigazdája Kocsis Erika községmenedzser kérdéseivel segítette a felszólalókat, hogy a hallgatóság átfogó képet kaphasson a zöldségek és gyümölcsök feldolgozási, értékesítési lehetőségeiről, illetve a gasztrópontok működtetéséről.
István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetője elsőként azt tisztázta, hogy
kistermelőként a zöldségek és gyümölcsök feldolgozásához, a tejfeldolgozáshoz, a tojás értékesítéséhez nincs szükség bonyolult engedélyezési folyamatra.
A húsfeldolgozás, a házikenyér értékesítés viszont más szabályozás alá esik, ott már bonyolultabb a folyamat. Ez utóbbiakra nem is tért ki részletesen, de az érdeklődők bármikor megkereshetik kérdéseikkel intézményüket, szívesen segítenek.
Az intézményvezető leszögezte azt is, hogy az őstermelők, akik primér, feldolgozás nélküli termékeket (zöldséget, gyümölcsöt) szeretnének értékesíteni, elegendő ha a helyi polgámesteri hivataltól kiveszik a termelői engedélyüket, azzal már tudják piacokon, de akár helyi boltokban is értékesíteni termésüket. Azok, akik feldolgozzák az elsődleges termésüket, tehát zakuszkát, savanyúságot, szörpöket, gyümölcslevet stb. Szeretnének készíteni és eladni saját alapanyagaikból, azoknak a termelői könyvvel, személyi másolattal fel kell keresniük a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóságot, ahol a szükséges nyomtatványok kitöltése, és egy, a feldolgozóhelyről készült saját kezű rajz alapján, valamint az alapvető higiéniai feltételeknek ellenőrzése után még aznap megkaphatják a feldolgozáshoz és értékesítéshez szükséges engedélyt a termelők. Amennyiben saját termésük mellett, más termelőtől is vásárolnának alapanyagot a termékek elkészítéséhez, ahhoz másik típusú kérést kell leadni az említett intézménynél, de a vezetője megnyugtatta a jelenlevőket, hogy az sem bonyolult eljárás.
Azt is megtudhatták az érdeklődők István Róberttől, hogy sokan az ellenőrzésektől való félelem miatt nem próbálják meg legalább jövedelemkiegészítésként értékesíteni termésüket, készítményeiket. Ő maga viszont biztosította az érdeklődőket, hogy intézményük nem jár folyton a kistermelők nyakára, nem várnak el teljesíthetetlen dolgokat, az intézményük is azt szeretné, ha minél többen mernék értékesíteni minőségi terményeiket. Véleménye szerint sokan a bürokráciától tartanak, mivel nincs eleget népszerűsítve az, hogy mennyire rövid és egyszerű a bejegyeztetési, engedélyeztetési folyamat, amely anyagilag sem túlságosan megterhelő.
A kiskerti zöldségek, gyümölcsök és feldolgozott termékek egyik legegyszerűbb értékesítési formája a piacozás mellett a gasztópont működtetés.
Az igazgató és Potyó Judit csíkszentmártoni gasztrópont tulajdonos szerint is egy egyszerű eljárással be lehet jegyeztetni saját lakcímen a gasztrópontot, amely által naponta 12 fő részére, a háziasszony által megtermelt zöldségek, hústermékek felhasználásval készült ebédet értékesíthetnek. Kiemelték azt is, hogy a gasztróponton a háztáji hústermékek is felhasználhatók állatorvosi láttamozás után, kivétel a szarvasmarhafélék és 18 hónaposnál idősebb juhok. Tehát a saját szárnyasból, juhból, sertésből, halból készült ételek is felhasználhatók, valamint ebben a formában a saját házikenyér értékesítéséhez sem szükséges plusz engedélyeztetés. Mindemellett a gasztrópontokat is legfennebb évente, de inkább 2-3 évente ellenőrzi a szakhatóság, ha nincs bejelentett panasz.
Potyó Judit azt is elárulta, hogy a bejegyeztetés után jelezte a Visit Hargita oldalnak, hogy van gasztrópontja, amely kért pár minőségi fotót a helyről és az ételekről, azt követően pedig helyette ők oldották meg a reklámozást, népszerűsítést. Az általában 6-8 fős csoportoknak
nagymamája receptes könyvéből készített ételeket, nem törekedett a modern fogásokra, a vendégei pedig külön értékelték ezt.
Nem titkolta Potyó Judit azt sem, hogy a levesből, másodikból és desszertből álló fogásokért 100-150 lejt kér fejenként, ebben egy üdvözlő ital és gyümölcslé is benne van. Tapasztalata szerint nagyon szeretik a turisták, ha közös foglalkozás is van az ebéd mellett a programban, ajánlott például a közös kürtőskalácssütés, amelyért felárat lehet kérni.
Egy ideális helyzet az lenne a háziasszony és az igazgató szerint is, ha a gasztrópontokban csak háztáji termékek kerülnenek felhasználásra. S mivel megterhelő ugyanannak a háziasszonynak az alapanyagokat előállítani, a feldolgozást megoldani, illetve a gasztrópontot is működtetni, ezért bátorítják az érdeklődőket, hogy fogjanak össze, legyen pár asszony, aki zöldséget, gyümölcsöt, gyógynövényt termel, mások készítsenek zakuszkát, lekvárt, szörpöt stb, amit a gasztrópontos az ebédje során felhasználhat, tálalhat. István Róbert kiemelte: nem kell félni, intézményük próbálja mindenben segíteni a vállalkozókedvű gazdákat, gazdasszonyokat. És ha már az értékesítés mellett döntenek, merjenek nagyot álmodni, vállaljanak be egy kis befektetést, hogy minél szélesebb körben értékesíthető terméket állítsanak elő.
