Elsősorban a kisebb szarvasmarhatartó gazdák által összegyűjtött tejmennyiség értékesítése a célja a Hangya Gazdaegyesületnek, amelyet csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi gazdák alapítottak.
A Hangya Gazdaegyesületet tavaly nyár elején alapították meg csíkbánkfalvi és csíkszentgyörgyi tehéntartók, miután egyik napról a másikra visszamondta a tejbegyűjtő központokból a leadott tejmennyiség elszállítását az addigi tejfeldolgozó – számolt be érdeklődésünkre Mihály Gellért állatorvos, az egyesület alapítója. A csíkbánkfalvi fiatal gazda azt is elmondta, hogy emiatt szükségesnek látta egy közös összefogás elindítását, hogy a kevés tehenes gazdáknak is legyen amilyen módon értékesíteni a megtermelt tejmennyiséget. Az első megbeszélésen minden gazda egyetértett abban, hogy csak egyesületi formában van esélyük felvenni a versenyt a piacon, és megoldani a tej értékesítését.
Az elhatározásukat tett is követte, hiszen bejegyeztették a Hangya Gazdaegyesületet, amelynek jelenleg 34 tagja van, illetve két vezetője. Mint megtudtuk, nem volt egyszerű a bürokratikus folyamat végére érni, hiszen az egyesület bejegyeztetése mellett a tejbegyűjtő központokat is kellett engedélyeztetniük, ami után a felvásárlási engedély beszerzése következett az egyesület számára.
Ezáltal tudja ugyanis az egyesület felvásárolni a kistermelőktől a tejmennyiségeket, majd értékesíteni a tejfeldolgozónak.
A hivatalos folyamat idejére pedig átmeneti megoldást is találniuk kellett a gazdák helyzetére, de sikerült ezt is megoldani. Így az egyesület által a nyári időszakban a korábbihoz képest kétszer akkora árat kaptak a gazdák, mint amilyenen a kistermelők külön-külön tudták értékesíteni a tejet, télen pedig annál is valamivel többet. Mihály Gellért ugyanakkor megjegyezte, még ez sem egy olyan ár, amivel teljesen elégedettek lehetnének az állattartók.
Március elsejétől teljesen hivatalosan, a Hangya Egyesületen keresztül zajlik a tejfelvásárlás és értékesítés Csíkszentgyörgyön és Csíkbánkfalván. Egy alkalmazottjuk is van, aki a tejbegyűjtésért felel mindkét munkaponton. A kezdeményezésüket Csíkszentgyörgy Közbirtokossága is támogatta szentgyörgyi begyűjtőhöz szükséges eszközök beszerzésével, Csíkbánkfalva Közbirtokossága pedig a bánkfalvi korszerű tejbegyűjtőnek helyet biztosított, és a kialakításának anyagi költségeit is vállalta. Emellett a bürokratikus folyamatokban való eligazodásban nagy segítségére volt Mihály Gellértnek Csedő-Fogadós Sándor, a menasági állattartó egyesület vezetője.
A következő időszakban elsősorban az egyesület fenntartására, működtetésére koncentrálnak,
és csak amikor már biztos alapokkal rendelkeznek, akkor vágnak bele nagyobb pályázatokba, esetlegesen egy feldolgozó létesítésébe – avatott be az egyesület vezetője. Azt is bevallotta, hogy a gazdák összefogása, a megélhetésük segítése és a vidéki táj, a legelőtestek megőrzése is fontos szempont volt számára a feladat elvállalásakor, de azért tartott a felelősség, a plusz teenedők felvállalásától. Elmondása szerint, a döntés meghozatalában a csíkmenasági jelenésélmény helyszíne is segítségére volt. Ennyi idő távlatából jó érzés azt látnia, hogy habár a gazdáknak mindig van mivel foglalkozzanak, mégis szánnak időt arra, hogy az egyesületért is tegyenek.
